- Német és olasz csapatok szlovén területre való betörésének ábrázolása
Jugoszlávia megtámadásakor 1941 áprilisában.
- Adolf Hitler 1941. április 26-án megszemléli a lerombolt Dráva-hidat
Mariborban. MNZS. A szakirodalomban tévesen jelölik, hogy Adolf Hitler a híres:
„Tegyétek újra németté ezt a földet!” mondatot, 1941. április 26-án a maribori
városháza erkélyén tartott beszédében mondta volna. Dr. Überreither, a
stájerországi polgári közigazgatás vezetője 1941. április 28-án, ugyancsak a
maribori városháza erkélyén tartott beszéde szerint a valóságban Hitler ezt a
parancsot már korábban kiadta. Überreither azt mondta a beszédében, hogy Hitler
három héttel korábban a hivatalának átvételekor fordult hozzá ezekkel a
szavakkal. Repe, S puško in knjigo, 24.
- Olasz katonák Ljubljanában (1941 június). A fotót készítette: Jakob Prešern.
MNZS.
- Német zászlókkal feldiszített ptuji városháza. MNZS.
- A német katonaság átkel a lerombolt Dráva-hídon, Ptuj, 1941. MNZS.
- A megszállást követően a szlovén területet a németek, olaszok, magyarok és a
horvátok osztották fel.
- Ljubljana a szlovén terület felosztását követően a német-olasz határ mentén
fekvő olasz város lett. A térképen a Központi Határbizottság által 1941.
szeptember 21-én meghúzott határ látható. Spezialkarte der
Österreichisch-ungarischen Monarchie 1:75,000, Laibach lap (5553). Anton Melik
Földrajzi Intézet ZRC SAZU.
- Határátkelő Németország és a Független Horvát Állam között Harina Zlaka-nál.
MNZS.
- Német és olasz katonák valahol az újonnan felállított határnál. MNZS.
- Német őrtorony a Harmadik Birodalom határán. Šentvid pri Ljubljani.
MNZS.
- A Domovina és a Kmetski list újság tudósítása a muravidéki helyzetről a
megszállást követően. 1941. május 22.
- Rábavidék vázlatos térképe. A szlovének lakta terület kékkel van jelölve
(Rábatótfalu, Alsószölnök). (Nyugat- Magyarország német részének beilleszkedése
a Német Birodalomba című könyvecske. XIII. térkép.
- A Nyugat-Magyarország német részének beilleszkedése a Német Birodalomba (Die
Eingliederung des deutschen Westugarn in das Deutsche Reich) című könyvecske
címlapja. Geheime Reichssache. Anlagen. Politisches Archiv des Auswärtigen
Amts. Berlin, 1934-, R 105159, Pol. XII 39).
- Dr. Helmut Carstanjen 1941. április 14-én a Grazból Berlinbe küldött
táviratban, mint a „Verein für das Deutschtum im Ausland” egyesület munkatársa
jelent Muravidékről. A jelentés szerint Muraszombat (Olsnitz) és Alsólendva
(Unterlimbach) járásai ideiglenes katonai parancsnokság alatt vannak, amit a
lakosság örömmel fogadott és kifejezték azt a kívánságukat, hogy a vidék
Németországhoz csatlakozzon. Április 16-án a németek Muravidéken átadták a
hatalmat a magyaroknak. Politisches Archiv. Auswärtiges Amt. Mikrofilm-Nr.:
105.128. R 29.663.
- Magyarország, Németország és a Független Horvát Állam közötti határ térképe.
Muravidék 1941-es megszállása és Magyarországhoz csatolása egyrészről
jelentette a muravidéki szlovének elválasztását a Mura stájer oldalán élő
honfitársaiktól, valamint az államhatárnak a folyón történő felállítását,
másrészről pedig a Muravidékiek és a Rábavidékiek egy politikai- közigazgatási
egységben való ismételt egyesítését.
- A Német Birodalomhoz csatolt goricskói terület.
- Usztasa felhívás Muraköz, Stridóvár és Ráckanizsa Független Horvát Államhoz
történő csatolásáról. Az usztasa tervek nem valósultak meg, így Muraközt,
éppúgy, mint Stridóvárat és Ráckanizsát a németek a magyaroknak adták át. MNL
OL, K-64, 93 csomó1941, 67 tétel, horvát-magyar viszony.
- Bilaterális megállapodás a kishatárforgalmi közlekedésről és kereskedelemről
Németország és Magyarország között. A határ mentén élő lakosok a napi átjárás
során mentesültek a személyes használatra elegendő szivar, cigaretta és dohány
vámjának fizetése alól. Az 5. paragrafus 2. bekezdésében meghatározták a
dohányáruk gramm és darabszámának felső határát. Politisches Archiv.
Auswärtitges Amt. Mikrofilm-Nr.: J. Serie: 12741280. R 29.786.
- Ünneplés Alsólendván Muravidék magyar fennhatóság alá kerülése alkalmából,
1941. április 16-án. Vida István fotógyűjteménye.
- A németek átadják Muravidék igazgatását a magyaroknak 1941. április 16-án
(előtérben Hartner Nándor, Muraszombat polgármestere). PMMS.
- A Središča ob Dravi településtől délre fekvő horvát terület 1941-ben
Németországhoz, illetve a stájerországi német tartományhoz (Reichsgau
Steiermarkt) került.
- A Hármashatárkő szlovén oldala a saint-germaini és a trianoni szerződések
dátumaival. Ugyanilyen módon jelölték az osztrák és a magyar oldalt. A fotót
készítette: Darja Kerec.
- Szlovénia, Horvátország és Magyarország közötti mai hármashatár. A második
világháború előtt itt volt a határ a Jugoszláv Királyság és a Magyar Királyság
között, amely a második világháború során nyugat fele tolódott el, mivel
Muravidék és Muraköz Magyarországhoz került. A második világháborút követően
itt ismét határ lett Jugoszlávia és Magyarország között, majd Szlovénia és
Horvátország 1991-es önállósodása után hármashatárrá vált. A kutatócsoport egy
része a Nagy Kerka és a Mura torkolatánál megbújó hármashatárt, a mocsaras és
nehezen megközelíthető területet 2018. április 13-án kereste fel (balról: Božo
Repe, Darja Kerec, Božidar Flajšman, Kornelija Ajlec és Peter Mikša). A fotót
készítette: Božidar Flajšman.
- Dajč Ludvik, a Hegyszoroson a Mlinščica patak mentén található családi malom
előtt, 2018. november 23-án. A malom és a gazdaság a megszállást követően
Magyarországhoz került, amit Németországtól a közeli Lendva patak választott
el. A fotót készítette: Sonja Bezenšek.
- A Dráva folyó jobb oldali, bozóttal benőtt horvát partján Središča ob
Dravi-tól délre, a kutatócsoport egy része (balról: Peter Mikša, Božidar
Flajšman, Darja Kerec, Božo Repe és Kornelija Ajlec) 2018. április 13-án a
Németország, Magyarország és Független Horvát Állam közötti hármashatárpontot
jelölő improvizált felirattal. Ma ezen az árvizes, sáros és bozótos területen
kevés tárgyi emléket lehet találni az egykori államhatárral kapcsolatban (a
csapat tagjai Matija Zorn és Peter Mikša Virje falutól délre megtalálták a
feltételezhető védelmi határárkot. A fotót készítette: Božidar Flajšman.
- „Az emberek jobban szimpatizáltak a németekkel/…/ a magyarok itt (Görhegy)
szigorúak voltak, megszállás és vége. A szomszédos faluban Kismáriahavason
(német megszállás alatt) mit tettek? A háború alatt lekövezték az utat
Ausztriától egészen a falu központjáig. /…/ gondoskodtak az infrastruktúráról.
Azok az emberek egy kicsit jobban elégedettek voltak. Itt pedig nem csináltak
semmit.” (Alojz Grah, Görhegy, 2018. április 14-én). A fotót készítette:
Božidar Flajšman.
- „Négy parcellánk volt a német oldalon /…/ A takarmányt a határon vittük át.
Fent voltam a kocsin. A németek nem voltak olyan szigorúak, a magyarok
szigorúbbak voltak. A puskáikon bajonett volt és azzal szúrtak bele a
takarmányba, hátha valamit csempészünk a határon /…/A német oldalon többet
lehetett kapni, mint nálunk a magyar oldalon.” (Emil Stojko, Falud, 2020.
január 25-én). A fotót készítette: Božidar Flajšman.
- Kovács István (jobbról) és Attila: „'44 őszén két magyar katona jött hozzánk
/…/ minden nap eljártak tőlünk, nálunk csak aludtak. A (környező) falvakban
gyűjtöttek a seregnek, rekviráltak. Aztán 1945 tavaszán, amikor közeledett a
front, és már jöttek az oroszok, elmentek…” A háború után az egyikük
családjával felújította a kapcsolatot (Kovács István, Dobronak, 2020. január
26-án). A fotót készítette: Božidar Flajšman.
- „Muravidéken voltak szlovén tanárok, akik egyáltalán nem tudtak magyarul. Ők
elmentek /…/. Ezeket (az új) tanárokat a magyarok nevezték ki. Egyik részük
onnét jött, a másik rész innét, azért, mert tudtak magyarul, így taníthattak az
általános iskolákban.” (Bíró József, Lendva, 2020. január 26-án). A fotót
készítette: Božidar Flajšman.
- Az alsólendvai polgári iskola tanulói a háború alatt a jellegzetes magyar
egyenruhában. PMMS.
- A kereskedelmi középiskola második osztályos diákjai a tanáraikkal a
muraszombati vár bejárata előtt, a második világháború idején. PMMS.
- A muraszombati MURA és a soproni SVSE, 1943. május 23-án Muraszombatban
tartott labdarúgó mérkőzésének plakátja. PMMS.
- „A nagypapa nem akart magyar polgármester lenni, noha kiválóan beszélt
magyarul.” (Milan Kučan a vendéglős és birtokos nagyapja háza előtt,
Pártosfalva, 2020. január 25-én). A fotót készítette: Božidar Flajšman
- A fiatalok boldogságának ritka pillanatai a megszállás alatt: barátok
korcsolyázása Muraszombatban a második világháború alatt. A fényképen balról:
Vadászi Tibor, ismeretlen, Gumilar Matilda, Toplak Feri és Borovski Zoli.
PMMS.
- Rábavidék térképe a második világháború alatt. A trianoni határ által az
első világháború után a Muravidéktől elválasztott kilenc rábavidéki faluban az
1920-ban készített lakosságösszeírás alapján 4166 főnek volt szlovén az
anyanyelve.
- A bécsi Kartográfiai (korábban katonai-földrajzi) Intézet által készített,
de meg nem valósult német tervek a határok újrarajzolásával kapcsolatban,
melyek a Rábavidéket is magukba foglalták. Délen és délnyugaton a
Ritkaháza-Permise vonaltól egészen Katinbregig (Katharinaberg) csatoltak volna
el területeket a magyar- jugoszláv határ mentén. Politisches Archiv des
Auswärtigen Amts. Berlin (1934-), R 105159, Pol. XII 39 Kartenbeilage XI.
Geheime Reichssache.
- Muraszombat és Szentgotthárd közötti autóbuszmenetrend a második világháború
alatt. A vonalat négy rábavidéki falun keresztül kapcsolták össze. MéV, XXXV.
évfolyam, 1. szám, 4.
- „Akkor már nagyon éreztük a háborút /.../. Nem volt békesség, nem volt már
só sem, csak azok kaptak, akik eladták magukat Hitlernek. Felsőszölnökön nagy
volt a szegénység.” (Mihael Ropoš - Miška, Ritkaháza, 2020. január 27-én). A
fotót készítette: Božidar Flajšman.
- Szukics József felsőszölnöki katona, egy 1930-ból származó fényképen. A
második világháború alatt, amikor ismét besorozták, eltűnt a fronton. Marija
Mukič fotógyűjteménye.
- Alojz Škerjanc - Mirko partizán sírja Szentgotthárdon. Mint a Prekmurska
četa partizán alakulat tagja esett el a magyar csendőrök elleni harcban a
rábavidéki Szakonyfaluban. A fotót készítette: Brigitta Soós.
- A felsőszölnöki templom belseje. A szlovén nyelv a Rábavidéken elsősorban a
családban és a templomban maradt meg. A fotót készítette: Marija Mukič.
- A felsőszölnöki Jože Krajcart (szül. 1925) 1944-ben sorozták be a német
seregbe. Amikor a Vörös Hadsereg bevonult az Odera menti Frankfurtba, elfogták,
hadifogságba került, és 1945. június 8-án a mai Ukrajna területén lévő harkovi
fogolytáborba küldték, ahol nagy nélkülözések közepette dolgozott a lerombolt
város újjáépítésén. 1951-ben tért haza. (Felsőszölnök, 2020. január 27-én). A
fényképet készítette: Božidar Flajšman.
- Alsólendva környékéről 1942-ben Sárvárra internált tengermelléki kolonisták
száma, településenként.
- A magyar hatóságok által 1942 januárjában a kolonistákról készített
összeírás második oldala. MNL OL, K-28, 101 csomó, 166. tétel, 22.
- A tengermelléki származású Agneza Papež sárvári táborban írt
emlékkönyvecskéjének címlapja. Bensa, Usoda naših dni, 14.
- Kámaházi kolonisták szántják a földet 1940-ben. Jože Vidič
fotógyűjteménye.
- „Egy nap jött egy értesítés, hogy a táborból a gyerekeket nevelőcsaládokhoz
lehet küldeni Bácskába /.../. A szerb pravoszláv egyház szervezte a
gyermekmentő akciót /.../. Az volt a szerencsénk, hogy akkor érkeztünk a
táborba, amikor már tartott az akció. Említettem, hogy (1942) június 24-én
érkeztünk és augusztusában tették fel a kérdést: ki szeretné elküldeni a
gyerekeket? A családban én voltam a legfiatalabb. Az anyám hívott és azt
mondta, ha a táborban maradsz, meghalsz. Világos, láttam a halált abban az
időben, amikor ott voltunk. Ha életben akarsz maradni, el kell válnunk. Minden
nehézség nélkül beleegyeztem...”. (Lendva, 2020. január 26-án). A kámaházi Jože
Vidičet a sárvári táborba internálták a két világháború között a
Tengermellékről a Muravidékre települt családjával együtt. A fényképet
készítette: Bojan Balkovec.
- A sárvári internáló tábor udvara egy 1942-ből származó felvételen. Bensa,
Usoda naših dni, 5.
- Jože Vidič (előtérben), mögötte Csanádi Imre katonasapkában, ismeretlen
személy puskával a kezében, a motoron Čurić, hátul Dušan Živanov gyerekként. A
fénykép 1944. január 1-én készült a bácskai Szivácon. Jože Vidič a sziváci
Milosavljev nevelőcsaládhoz került, míg Pavla testvére a Majski, a másik
testvére Marija pedig a Pavko nevelőcsaládhoz. Jože Vidič
fotógyűjteménye.
- A muravidéki zsidók száma településenként 1941-ben.
- A lendvai vagy hosszúfalusi zsidó temető, melyben a lendvai ill. a
környékbeli falvakból származó zsidók vannak eltemetve. A fotókat készítette:
Kovács Attila.
- A muraszombati zsinagóga ill. pontosabban az izraelita templom belseje. Az
1908-ban épült zsinagógát a helyi kommunista hatalom 1954-ben leromboltatta.
Bojan Zadravec fotógyűjteménye.
- A fényképen az alsólendvai Blau család látható, akik közül a háború
szörnyűségeit egyedül Blau Lajos élte túl (álló sor jobbról a második). Renata
Lešnjak fotógyűjteménye.
- A koncentrációs táborokat túlélők 1945 júniusában Muraszombatban. Köztük 16
muravidéki zsidó. Bojan Zadravec fotógyűjteménye.
- Jožef Baranja, Mario Sandreli apja. 21 éves korában, 1945. február 27-én a
magyar katonák Bántornyán agyonlőtték. Sandreli Mario fotógyűjteménye.
- Balról: Maria Horvat, Božo Repe, Monika Sandreli, Božidar Flajšman és Jožek
Horvat-Muc. Romski radio Romic, Muraszombat, 2020.március 4-én.
- „A nagymama azt mesélte, hogy maguknak kellett kiásni a sírjukat és közben
énekelni” Sandreli Mario (Kokaš Jože), az agyonlőtt Baranja Jožef fia. Kezében
tartja édesapja fényképét (Muraszombat, 2020. március 4). A fotót készítette:
Božidar Flajšman.
- A dobronaki Tüskeszer végén található „cigányszer” 1942-ben. Az tárgyalt
időszakban a roma településrész kb. 10-12 házat számlált, volt köztük néhány
putri is. Gorza család fotógyűjteménye.
- Három kivégzett fogoly sírja a hat közül. Bántornyai temető, 2020. március
4-én. A fotót készítette: Božidar Flajšman.
- Alsólendva környékéről 1945-ben Hrastovecre internált magyarok száma
településenként.
- A Slovenske goriceben lévő hrastoveci vár, ahol 1945 nyarán több mint ötszáz
muravidéki magyart tartottak fogva. A fotót készítette: Kovács Attila.
Képeslap: SI_PAM/1889 Zavod za urbanizem Maribor, te 4/82.
- A Hrastovecre internált muravidéki magyarok jegyzékének egy oldala. A
jegyzéket titokban készíttette a radamosi Rudas János kereskedő. Biró József
gyűjteménye.
- A szentlászlói református lelkész lányának síremléke, aki néhány nappal a
hrastoveci táborból való hazatérést követően halt meg. A fotót készítette:
Kovács Attila.
- Elbocsátólevél az OZNA filóci táborából (Muraszombati járás). INV, Lendvai
Kutatócsoport.
- Oltási igazolás a Strnišče pri Ptuju táborból. INV, Lendvai
Kutatócsoport.
- Evgen Kardoš és Štefan Cvetko akasztása 1941. október 31-én a muraszombati
vár udvarán. PMMS.
- A magyar csendőrök által készített vázlat az ellenállási mozgalom 13
szabotázs és propaganda akcióját, valamint azok kivitelezését mutatja az 1941
április és október közötti időszakban. Forras: MNL ZML, IV. 401. b.
50/1941.
- Dane Šumenjak néphős (jobbról az első) a harcostársakkal; 1944. október
22-én esett el a vaslaki harcban. PMMS.
- Štefan Kovač partizán, néphős, a megszállás első évében az első ellenállási
mozgalom szervezője; 1941 októberében a Lendvarózsavölgynél vívott tűzharcban
esett el. PMMS.
- A Vogler erdészlak Bakonakon, ahol 1945 elején a Prekmurska četa partizán
alakulat tartózkodott. PMMS.
- Danijel Halas. A magyarok utolsó vagy az új hatalom első áldozata? PMMS.
Danijel Halast 1933-ban szentelték pappá. Egy rövidebb ljutomeri szolgálat után
Alsólendvára lett kinevezve káplánnak. 1938-tól egészen az 1945-ben
bekövetkezett haláláig az újonnan alapított Nagy Palina-i plébániában
tevékenykedett, 1939-től mint plébános. A kommunistákkal való együttműködés
miatt a magyar hatóságok 1941 őszén börtönbe zárták. Kilenc hónap múlva
kiengedték a börtönből és visszatérhetett a hívei közé. Amikor 1945. március
16-án az esti órákban úton volt hazafelé Alsólendváról, ismeretlenek Murarév
településnél elfogták, kegyetlenül megverték és a Mura folyóhoz cipelték, ahol
fejbe lőtték, a holttestet pedig a folyóba dobták.
- Tudósítás a Szlovén Nemzeti Felszabadítási Tanács delegációjának rábavidéki
látogatásáról 1945. április 16-án. Novi čas, 1945. április 17.
- A győzelmi emlékmű ünnepélyes átadása Muraszombatban 1945. augusztus 12-én.
Az emlékmű, amelyet Jurij Arončik, a Vörös Hadsereg katonatisztje tervezett, az
egyetlen, amit szlovén földön orosz katona emlékére avattak fel. A partizán és
a vörös katona bronz szobrát a Kalin testvérpáros, Zdenko és Boris készítette.
PMMS.
- „A gyermeki világunk innét a patak irányába terjedt /…/ Itt, az út mentén, a
határ irányába volt a mozgásterünk, amikor a háború után, iskolásként, egy nap
le nem zárta az ellenőrzött határ. Drótkerítést húztak, ez lényegében két sor
kb. 2 méter vagy még magasabb szögesdrótot jelentett. És egymástól
meghatározott távolságokban őrtornyok álltak. Nekünk ez persze furcsa volt,
mivel ez az egész a határ őriszentpéteri oldalán élő gyerekekkel
ellehetetlenítette a társalgást. Számomra ez különösen szokatlannak tűnt, mert
a nagyapámmal és a lovaskocsijával ezekbe a falvakba jártunk át. Hirtelen ez
egy másik világ lett, mely kettészakadt és már nem lehetett többé egyesíteni.”
Az önálló Szlovénia első köztársasági elnöke, Milan Kučan arról, hogy
gyermekként miként élte meg a Magyarországgal szembeni határ felállítást a
kominform- vita idején. Pártosfalva, 2020. január 25-én. A fotót készítette:
Božidar Flajšman.
- A Novi čas első számának címlapja (1945. március 15). A lapot Ferdo Godina,
partizán és irodalmár szerkesztette.