A náci Németország az általa elfoglalt szlovén területeket két ideiglenes közigazgatási egységre osztotta: Spodnja Štajerska és Gorenjska a mežicei völggyel együtt. Néhány hónap után a közigazgatási egységek székhelyét Mariborból és Bledről, az eredeti székhelyükről áthelyezték Grazba és Klagenfurtba. Vezetői a polgári közigazgatás irányítói lettek. A német rendszer szerinti járások és kerületek elve alapján átszervezték a két közigazgatási egységet a birodalomba való gyors beilleszkedés reményében, valamint bevezették a német hivatalokat és figyelembe vették a fajtörvényeket. A Független Horvát Állammal és Olaszországgal közös német határ a Német Birodalom déli határa lett és az elképzelések szerint egyfajta ütközőzónaként működött volna.

Olaszország: Jugoszlávia elleni támadást követően Olaszország megkapta a rapallói határok mögötti területeket, megszerezve így Dolenjska régió nagyobb részét és Ljubljanát a külterületeivel együtt egészen a Száva folyóig. Az újonnan megszerzett területeken megalapította az un. Ljubljana Tartományt, amelyet az Olasz Királysághoz csatoltak. Fenntartották a rapallói határt, mert a Tengermelléket az olasz nemzeti terület részének tekintették, a Ljubljanai Tartomány olaszosítását pedig még csak most tervezték. Olaszország 1943- as kapitulációját követően az egész terület formailag Mussolini fasiszta államához tartozott, míg a gyakorlatban a náci adminisztráció alá került. A ljubljanai tartomány az un. Adriai Tengermellék trieszti központú operációs zónájának része lett. Magyarország: A németek a Muravidéket átadták a magyaroknak, akik a hatalom átvételével katonai közigazgatást vezettek be, melyet két részre osztottak és a Szabadkán, majd később az Újvidéken állomásozó Déli Hadsereg Katonai- Közigazgatási Csoport Főparancsnokságának rendelték alá közvetlenül. Már 1941 augusztusában a katonai közigazgatást polgárira váltották, hogy ezáltal megkezdjék a megszállt területek magyar államba történő integrációját. Muravidéket Vas és Zala megyék között osztották fel, éppúgy, mint ahogy az Osztrák-Magyar Monarchia idejében volt. A Független Horvát Állam: Közvetlenül a második világháború kitörésekor jugoszláv területen alakult meg. 1941-ben öt szlovén település került a fennhatósága alá, mégpedig: Bregansko selo (a mai Slovenska vas), Nova vas pri Bregani (a mai Nova vas pri Mokricah), Jesenice na Dolenjskem, Obrežje és Čedem. Ezek a falvak körülbelül 20 km2 területen fekszenek és abban az időben kb. 800 lakosuk volt.