A ma Hármashatárkőként ismert, 388 méteren lévő geodéziai pont Szlovénia, Ausztria és Magyarország közös határát jelöli. Goricskón, Kuzma községben Trdkova településtől északra található a határhúzás emlékére állított háromoldalú jelzés. Az emlékművet négy évvel a Trianoni szerződést követően, 1924 tavaszán állították fel itt. A trianoni szerződés alapján ugyanis Muravidék az SzHSz Királysághoz, míg Rábavidék Magyarországhoz került. A Határmegállapító Bizottság 1924 tavaszán a terepen ellenőrizte, hogy a határkövek pontosan lettek-e elhelyezve. A határmegállapítást június 30-án jóváhagyták, hivatalosan pedig 1924. július 8-án fejezték be. A megszállás alatt a hármashatárból Németország és Magyarország közötti kettőshatár lett, a második világháborút követően pedig ismét hármashatár. Mivel Muravidék (néhány goricskói falut kivéve) és Muraköz Magyarországhoz került, a Németország, Magyarország és a Független Horvát Állam közötti új hármashatár (mégpedig a megszállt szlovén területen található négyből az egyik) Središča ob Dravi-tól délre lett meghatározva. Ma Horvátországban, Varasd megyében található Svibovec Podravski községben.
A Središča ob Dravi településtől délre fekvő horvát terület 1941-ben Németországhoz, illetve a stájerországi német tartományhoz (Reichsgau Steiermarkt) került.
A Hármashatárkő szlovén oldala a saint-germaini és a trianoni szerződések dátumaival. Ugyanilyen módon jelölték az osztrák és a magyar oldalt. A fotót készítette: Darja Kerec.
Szlovénia, Horvátország és Magyarország közötti mai hármashatár. A második világháború előtt itt volt a határ a Jugoszláv Királyság és a Magyar Királyság között, amely a második világháború során nyugat fele tolódott el, mivel Muravidék és Muraköz Magyarországhoz került. A második világháborút követően itt ismét határ lett Jugoszlávia és Magyarország között, majd Szlovénia és Horvátország 1991-es önállósodása után hármashatárrá vált. A kutatócsoport egy része a Nagy Kerka és a Mura torkolatánál megbújó hármashatárt, a mocsaras és nehezen megközelíthető területet 2018. április 13-án kereste fel (balról: Božo Repe, Darja Kerec, Božidar Flajšman, Kornelija Ajlec és Peter Mikša). A fotót készítette: Božidar Flajšman.
Dajč Ludvik, a Hegyszoroson a Mlinščica patak mentén található családi malom előtt, 2018. november 23-án. A malom és a gazdaság a megszállást követően Magyarországhoz került, amit Németországtól a közeli Lendva patak választott el. A fotót készítette: Sonja Bezenšek.
A Dráva folyó jobb oldali, bozóttal benőtt horvát partján Središča ob Dravi-tól délre, a kutatócsoport egy része (balról: Peter Mikša, Božidar Flajšman, Darja Kerec, Božo Repe és Kornelija Ajlec) 2018. április 13-án a Németország, Magyarország és Független Horvát Állam közötti hármashatárpontot jelölő improvizált felirattal. Ma ezen az árvizes, sáros és bozótos területen kevés tárgyi emléket lehet találni az egykori államhatárral kapcsolatban (a csapat tagjai Matija Zorn és Peter Mikša Virje falutól délre megtalálták a feltételezhető védelmi határárkot. A fotót készítette: Božidar Flajšman.
