Régi határ, új hatalom

Muravidéket a Vörös Hadsereg szovjet és bolgár alakulatai szabadították fel az 1945 januárjában alakult Prekmurska četa segítségével. Néhány nap múlva megérkezett a Szlovén Nemzeti Felszabadítási Tanács küldöttsége, akik felállították a közigazgatási és politikai hatalmat. Áprilisban a küldöttek meglátogatták a rábavidéki szlovéneket, májusban pedig segítettek megalakítani a Novi čas-t, a szlovén területen megjelent első napilapot a háború alatt. A párizsi békekonferencián a jugoszláv delegáció sikertelenül követelte a Magyarországgal való határ kiigazítását Rábavidék elcsatolásával. Muravidéken a felszabadulást követő első hónapokban politikai gyűlések, kulturális rendezvények, munka és jótékonysági akciók zajlottak, a Vörös Hadsereg tagjai számára pedig véradást szerveztek. A jugoszláv-magyar kapcsolatok az 1948-as kominform-vitát követően befagytak. A hodosi határon a magyarok között propagandisták jelentek meg, akik a titói Jugoszlávia ellen agitáltak. A kominform- vita tovább rontotta a már amúgy is rossz gazdasági viszonyokat a többségében mezőgazdasággal foglalkozó Muravidéken. A mezőgazdasági felesleget kötelezően le kellett adni. Megkövetelték a mezőgazdasági szövetkezetekhez való csatlakozást. Rábavidéket és Muravidéket vasfüggöny választotta el, sok rábavidékit a magyar „pusztára” deportáltak. Minden közúti összeköttetést lezártak Magyarországgal, mely a jugoszláv és az osztrák határon kialakított egy 15 km széles határsávot. Itt az emberek csak megfelelő igazolványokkal tartózkodhattak. Kémkedés és embercsempészet gyanujával indítottak számos bírósági eljárást. A viszonyok a háborút követő évtized megújulásában és a gyorsuló iparosodásában nyugodtak meg. 1956-ban a levert magyarországi forradalom menekülthullámot indított el, amely a Muravidéket is elérte. Később a határ „fellazult”, feléledt a kishatármenti forgalom, az emberek és az áruk szabad áramlását viszont csak az Európai Unióba és a „schengeni övezetbe” való belépés tette lehetővé.

Tudósítás a Szlovén Nemzeti Felszabadítási Tanács delegációjának rábavidéki látogatásáról 1945. április 16-án. Novi čas, 1945. április 17.
Tudósítás a Szlovén Nemzeti Felszabadítási Tanács delegációjának rábavidéki látogatásáról 1945. április 16-án. Novi čas, 1945. április 17.


A győzelmi emlékmű ünnepélyes átadása Muraszombatban 1945. augusztus 12-én. Az emlékmű, amelyet Jurij Arončik, a Vörös Hadsereg katonatisztje tervezett, az egyetlen, amit szlovén földön orosz katona emlékére avattak fel. A partizán és a vörös katona bronz szobrát a Kalin testvérpáros, Zdenko és Boris készítette. PMMS.
A győzelmi emlékmű ünnepélyes átadása Muraszombatban 1945. augusztus 12-én. Az emlékmű, amelyet Jurij Arončik, a Vörös Hadsereg katonatisztje tervezett, az egyetlen, amit szlovén földön orosz katona emlékére avattak fel. A partizán és a vörös katona bronz szobrát a Kalin testvérpáros, Zdenko és Boris készítette. PMMS.


„A gyermeki világunk innét a patak irányába terjedt /…/ Itt, az út mentén, a határ irányába volt a mozgásterünk, amikor a háború után, iskolásként, egy nap le nem zárta az ellenőrzött határ. Drótkerítést húztak, ez lényegében két sor kb. 2 méter vagy még magasabb szögesdrótot jelentett. És egymástól meghatározott távolságokban őrtornyok álltak. Nekünk ez persze furcsa volt, mivel ez az egész a határ őriszentpéteri oldalán élő gyerekekkel ellehetetlenítette a társalgást. Számomra ez különösen szokatlannak tűnt, mert a nagyapámmal és a lovaskocsijával ezekbe a falvakba jártunk át. Hirtelen ez egy másik világ lett, mely kettészakadt és már nem lehetett többé egyesíteni.” Az önálló Szlovénia első köztársasági elnöke, Milan Kučan arról, hogy gyermekként miként élte meg a Magyarországgal szembeni határ felállítást a kominform- vita idején. Pártosfalva, 2020. január 25-én. A fotót készítette: Božidar Flajšman.
„A gyermeki világunk innét a patak irányába terjedt /…/ Itt, az út mentén, a határ irányába volt a mozgásterünk, amikor a háború után, iskolásként, egy nap le nem zárta az ellenőrzött határ. Drótkerítést húztak, ez lényegében két sor kb. 2 méter vagy még magasabb szögesdrótot jelentett. És egymástól meghatározott távolságokban őrtornyok álltak. Nekünk ez persze furcsa volt, mivel ez az egész a határ őriszentpéteri oldalán élő gyerekekkel ellehetetlenítette a társalgást. Számomra ez különösen szokatlannak tűnt, mert a nagyapámmal és a lovaskocsijával ezekbe a falvakba jártunk át. Hirtelen ez egy másik világ lett, mely kettészakadt és már nem lehetett többé egyesíteni.” Az önálló Szlovénia első köztársasági elnöke, Milan Kučan arról, hogy gyermekként miként élte meg a Magyarországgal szembeni határ felállítást a kominform- vita idején. Pártosfalva, 2020. január 25-én. A fotót készítette: Božidar Flajšman.


A Novi čas első számának címlapja (1945. március 15). A lapot Ferdo Godina, partizán és irodalmár szerkesztette.
A Novi čas első számának címlapja (1945. március 15). A lapot Ferdo Godina, partizán és irodalmár szerkesztette.