Annak ellenére, hogy a muravidéki ellenállási mozgalom lényegesen különbözött fejlettségben Szlovénia többi részének mozgalmaitól, a Mura bal partján is alakult négy kisebb fegyveres csoport a megszállás alatt. Az első ellenállási szervezet, melyet Štefan Kovač vezetett, a Szlovén Kommunista Párt szervezetének mozgalmi egysége volt, és a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni támadása után kezdett el tevékenykedni. Az ellenállási mozgalom 1941 októberi szétverése után egészen 1944 őszéig nem volt fegyveres ellenállás a Muravidéken. 1944 október elején már két kisebb fegyveres egység működött itt. Džemsova četa nevű partizán csapat a stájer részről érkezett a Muravidékre, azzal a céllal, hogy felállítsa a partizán mozgalmat és a politikai szervezeteket, a Šumenjak és Kramar csoport pedig Magyarország várható kapitulációjakor a hatalmat próbálta átvenni. Egyik csoportnak sem sikerült megvalósítania a célját. A negyedik Muravidéken működő szervezet az 1945 januárjában alapított Prekmurska četa partizán alakulat volt, mely még ugyanazon év április elején segített a Vörös Hadsereg egységeinek Muravidék felszabadításában.
Evgen Kardoš és Štefan Cvetko akasztása 1941. október 31-én a muraszombati vár udvarán. PMMS.
A magyar csendőrök által készített vázlat az ellenállási mozgalom 13 szabotázs és propaganda akcióját, valamint azok kivitelezését mutatja az 1941 április és október közötti időszakban. Forras: MNL ZML, IV. 401. b. 50/1941.
Dane Šumenjak néphős (jobbról az első) a harcostársakkal; 1944. október 22-én esett el a vaslaki harcban. PMMS.
Štefan Kovač partizán, néphős, a megszállás első évében az első ellenállási mozgalom szervezője; 1941 októberében a Lendvarózsavölgynél vívott tűzharcban esett el. PMMS.
A Vogler erdészlak Bakonakon, ahol 1945 elején a Prekmurska četa partizán alakulat tartózkodott. PMMS.
Danijel Halas. A magyarok utolsó vagy az új hatalom első áldozata? PMMS. Danijel Halast 1933-ban szentelték pappá. Egy rövidebb ljutomeri szolgálat után Alsólendvára lett kinevezve káplánnak. 1938-tól egészen az 1945-ben bekövetkezett haláláig az újonnan alapított Nagy Palina-i plébániában tevékenykedett, 1939-től mint plébános. A kommunistákkal való együttműködés miatt a magyar hatóságok 1941 őszén börtönbe zárták. Kilenc hónap múlva kiengedték a börtönből és visszatérhetett a hívei közé. Amikor 1945. március 16-án az esti órákban úton volt hazafelé Alsólendváról, ismeretlenek Murarév településnél elfogták, kegyetlenül megverték és a Mura folyóhoz cipelték, ahol fejbe lőtték, a holttestet pedig a folyóba dobták.
