A zsidók a 18. század első felében kezdtek el a Muravidék területére betelepedni. Kezdetben leginkább a kereskedelemből éltek meg, később, főként a dualizmus idejében, amikor a számuk majdnem elérte az 1.000 főt, már szinte nem volt olyan szakma, melyben ne lettek volna képviselve. A monarchia szétesését követően a muravidéki zsidók száma fokozatosan csökkent, így amikor 1941-ben a magyar hatóságok lakosságösszeírást készített, 438 izraelita és nem izraelita vallású zsidót írtak össze. Annak ellenére, hogy a számos zsidóellenes rendelet erősen diszkriminálta őket, a muravidéki zsidók többségének élete 1944. április 26-ig nem volt veszélyben, amikor is elkezdőttek a letartóztatások. A muraszombati és az alsólendvai zsinagógában összegyűjtött kb. 280 zsidót másnap, április 27-én több transzportban és különböző időintervallumokban Csáktornyán és Nagykanizsán keresztül Auschwitzba vitték. A háború szörnyűségeit kevesebb, mint 30 zsidó élte túl.